Hogyan rajzoljunk, fordítsunk online-képregényeket?

Írta: Bőregér
Ezt a kis tutorialt Rorimack kérésére állítottam össze azért, hogy ennek a segítségével is megkönnyítsem az ő és a többi ferdítő munkáját. A képregények kishazánkban nem örülnek olyan népszerűségnek, mint tőlünk keletebbre és nyugatabbra. Ennek kultúrális és más okai is vannak, de ezekbe most ne menjünk bele. Tehát következzék a tanagyag.

A Kezdetek:
Első lépésként töltsük le a fordítaní kívánt anyagot az adott helyről. Lehetőleg mindent amit csak tudunk. Nincs annál idegesítőbb ha egy vagy két elveszett kép miatt kell végignyálazni az archívumot. Amennyiben publikálni is kívánjuk az anyagot, érdemes levélben a szerző beleegyezését kérni. Ha ezt elmulasztjuk könnyen kellemetlen helyzetbe kerülhet az embe.(Lásd: Szerzői Jogok idevágó fejezetét) Ezután jöhet az előolvasás. Üljünk neki és olvassuk végig az egész archívumot. Érdemes ilyenkor elkezdeni kijegyzetelni a fontosabb adatokat, szereplők, fegyverek, helyek neveit, mert az első időkben a kacifántosabb nevű szereplők gondot okozhatnak.. Egy hosszabb történetet elmesélő képregénynél ne próbáljunk elsőre szó szerint lefordítani az egészet. Elég ha csak a történet fő vonalát ismerjük . Azoknál a képregényeknél amik a napi vicc, vagy "egysoros" kategóriába esnek (Garfield, Böki bár, Rudy Park, stb)azokat rögtön elkezdhetjük fordítani, mert ritka, hogy egy-egy cselekmény hosszabb lenne 2 - 3 képsornál. A hosszabakat érdemes fejezetekre felosztani. Adott műveknél ez magátol értetődik, mert egy - egy fejezet különálló részt alkot, ilyen a legtöbb havi - kéthavi megjelenésű képregény (Pókember, Batman, stb.)
Fontos, hogy próbáljuk megtalálni a történet fő vonalát, és megismerni az adott szereplők személyiségét, egymáshoz való viszonyát.

Forgatókönyvkészítés:
Amikor a tényleges munkába kezdünk, akkor érdemes azt a forgatókönyvvel kezdeni. Miért? Mert egy szöveg állományon futtathatunk helyesírás ellenőrzést. Egyszerübb módosítani mint a grafikus állományokat. Nem kell gépelgetni a képeditorban, használhatjuk a Copy+Paste-t. Könnyebb benne visszakeresni egy párbeszédet. Nem a kell megosztanunk a figyelmünket a képeditor, a szótár, és a fordítandó szöveg közt.
Először nyissuk meg a fordítani kívánt oldalt egy képnézegetővel, állítsuk úgy a képméretet úgy, hogy félképernyőrire állítva az ablakot egy sor képkocka kitöltse. Indítsuk el a kedvenc szövegszerkesztőnket és méretezzük úgy, hogy kitöltse a rendelkezésre álló hely maradékát. Ha szükséges, helyet szoríthatunk a szótárprogramnak is. Ezzel az elrendezéssel elkerülhetjük a kellemetlen ablak minimalizálásokat és maximalizálásokat.
Milyenek a formai követelmények a forgatókönnyvel szemben?
Legyen könnyen áttekinthető. Legyen jól megkülönböztethetőek benne az egyes szereplők szövegei, a narratív szövegek. Legyenek jól elkülöníthetők az egyes oldalak párbeszédei. Példaként idemásolok pár sort a Sabrina Online fordításhoz, Petri András által készített forgatókönyből.

1999. február
"Kicsit túl sok késztermék"
= Ki vagyok RÚGVA!?
= Ez így nagyon durván hangzik.
= Tekintse inkább korlátlan idejű szabadságnak,
= fizetés nélkül.
= Azt hittem, jól végzem a munkámat!
= Nem volt semmi problémánk a munkájával. Csak egyszerűen nincs már szükségünk
Önre.
= Sajnálom.
= De miért?
= A munkáját automatizáltuk.
= És csak negyven dolcsiba került.
20 ZILLIÓ
WEBES GRAFIKA

"A technika veszélyei"
= Halló?
= Sabrina drágám, itt az anyukád beszél. Kis bajban vagyok. Tudsz vigyázni
Tabithára egy kicsit?
= Hát... izé...
= igen.
= Más dolgom sincs.
= SZIA SABEENA!
= MI!!?
= EZT HOGY CSINÁLTAD?!
= Ja, nem kellett volna megvenni neki azt a mobiltelefont karácsonyra.

Fordítani vagy nem fordítani?
Mit fordítsunk és mit nem? Itt megoszlanak a vélemények. Van aki mindent fordít, van aki csak a párbeszédeket és a narratív szöveket fordítja. Általánosan tanácsolható, hogy tartsuk meg változatlanul azokat a neveket és elnevezéseket amik, nem fordíthatóak (kitalált nevek). Akkor is érdemes megtartani az eredeti neve, elnevezést ha a magyar megfelelő nem illik a történet hangulatához. Ugyanez vonatkozik a különféle cselekményekhez tartozó effektekre, különösen ha azok szerves részei a grafikának. Ne próbáljuk meg kicserélni a grafikai elemeket, hacsak nem vagyunk benne biztosak, hogy az eredetit megközelítő minőséget tudunk létrehozni! Alapszabály, hogy a fordításnál csakis a szövegmezőket, szövegbuborékokat szabad módosítani. A grafikák módosítása nem megengedett! Ez alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor kénytelenek vagyunk átméretezni az adott mezőt, mert képtelenség a lefordított szöveget belegyömöszölni az eredeti méretbe. Ilyenkor törekedjünk arra, hogy a módosítás csak olyan képterületeket érintsen ami nem bír fontossággal a történet szempontjából.

Tipográfia:
Egy képregényben jóval kevesebb a lehetőség az érzelmek, bizonyos beszédhelyzetek megjelenítésére mint más írott művekben. Ez a képregények méreteiből adódik. Ennem ellenére, mégis van lehetőség ezek megjelenítésére. Különféle betüfajtákkal elérhetjük, hogy pontosan visszaadjuk a szereplők beszédstílusát, érzelmeiket. Itt is van pár alapszabály amit érdemes betartani. Ezek némelyike, meglepően hasonlít az IRC-ben használatosakhoz.
Nem használjunk egy oldalon 3 félénél több betütípust, betüméretet, mert zavaróan hat az olvasóra.
Ne használjunk félövér betütípust a normál szövegek elkészítésénél, ezt tartogassuk azokhoz a szavakhoz amiket nyomatékosan szeretnénk közölni.
Ugyanez vonatkozik a dölt karakterekre, ezeket jól használhatjuk a negatív érzelmek kifejezésére.
NE ÍRJUNK CSUPA NAGYBETűVEL, EZ A KIABÁLÁSNAK FELEL MEG!
Használjuk csökkentett betüméretet ha valamit suttogva, halkan mondanak a szereplők. De ne használjuk folyamatosan. Ha hosszabb ideig suttognak a szereplők használjunk speciális karaktereket. Példa: >Hol van a söröm?<
Ne használjunk különféle színes karaktereket a szövegmezőkben, ez nagyon mókásan nézhet ki adott körülmények között, de hosszú távon az olvasók idegeire mehet. Ugyanakkor magának a szövegmezőnek a háttérszínét személyre szabhatjuk, az-az kirendelhetünk egy-egy színt minden egyes szereplő szövegmezőjéhez. Figyeljünk, hogy a szín valamilyen halvány árnyalat legyen. Ezt a módszert ne alkalmazzuk fekete-fehér képregényeknél, ilyen műveknél elégedjünk meg a 2 színnel.
Képeditorok, használatuk, és a képoptimalizálás:
A fordítás második fázisa az eredeti rajz átfeliratozása, és a frissen készült képregény utómunkái legtöbbször valamilyen képeditor igénbevételével készülnek. Itt most hagyjuk figyelmen kívül a 3D renderelt vagy más tisztán számítógéppel készült rajzokat. Elöszőr jöjjenek azok amunkafázisok amik egy új képregény létrehozásánál kell végrehajtani. Ezt a szekciót értelemszerüen ugorják át azok akik csak a fordítással akarnak foglalkozni, ők folytassák az olvasást a Feliratozás résztől.

Scannelés:
"A kész rajzot belevágja a scannerber az ember, oszt kész..." - Carson Fire
Na ennyire azért nem egyszerű a dolog. Ha fekete-fehér a rajz akkor érdemes grayscale képet készíteni. A4 vagy aközeli méret esetében minimum 200 dpi-s felbontással. Ha jó minőségű munkát szeretnénk akkor a végleges, publikálandó méretnek legalább háromszorosa legyen a mérete a frissen scannelt képnek.

Thouch up:
A frissen scannelt kép legtöbbször nem nyújta a legnagyobb esztétikai élvezetet, tele van radír nyomokkal, ceruza vonalakkal, stb. Ezeket a legtöbb rajzprogramnak a Color::Curves funkciójával tüntethetjük. Itt legtöbbször egy görbe állítgatásával tudjuk a kép fényviszonyait állítani.
Néha elég, ha a képet átkonvertáljuk INDEXELT állományra majd vissza grayscale-re vagy true colorra. Ezzel leredukálhatjuk a felesleges szinátmeneteket.
Azokat a hibákkal amik egy vonallal körbezárt területen belül találhatóak meg a következőképpen bánhatunk el a leggyorsabban:
Négyszögletes kijelölés a javítandó terület körül -> Negatív kijelölés a "varázspálcával" a javítandó területen kívül addig, amíg csak a kívánt rész marad -> Kijelölés méretének csökkentése a vonalak vastagságával -> Kivágás
Ha mindent jól csináltunk a zavaró részletek eltünnek.

Kifestés:
Erről talán írjon az akinek van is színlátása...

Feliratozás:
A szövegbuborékokat és a szövegmezőket, megrajzolhatjuk és kitölthetjük előre, de sokkal szebb ezedményt érhetünk el ha a feliratokat a géppel készítjük el.
A szövegbuborékok legtöbbször vonallal körbezárt területet alkotnak tehát a kijelölésükhöz használjunk a "
Négyszögletes kijelölés a buborék körül -> Negatív kijelölés a "varázspálcával" a buborékon kívül addig, amíg csak a kívánt rész marad -> Kijelölés méretének csökkentése a buborék vonal vastagságával "
módszerrel. Ha tud a képszerkesztőnk dinamikus szöveg elhelyzést, akkor csak be kell másolni a lefordított szöveget és a képeditor elvégzi a szövegnek a kijelölt részbe való tördelését. Ha nincs...Hát, akkor...Jöjjenek a segédvonalak és a kézivezérlés. Az-az a tördelést nekünk kell megcsinálni soronként. A helyes sorközök beállítását a segédvonalakkal tudjuk elvégezni. Aki már csinálta, tudja mit érezhettem miközben az Elflife-ot fordítottam... Azért némi gyakorlattal ebbe is bele lehet jönni.

Clean up:
Az utolsó munkafázis. A kész kifestett, egy rétegre összevágott képről levadásszuk az esetleges pixelhibákat. Grafikus filterek segítségével eldekorálhatjuk a rajzolási hibákat. Ebben a fázisban már ne használjunk semmilyen durva scriptet vagy filtert mert tönkreteheti a kész képet. Méretezzük át a megfelelő méretre és mentsük el.
FIGYELEM! A Gif és a Jpeg konverzió erősen módosíthatja a kész képet, ezért érdeme előtte valamilyen veszteségmentes formátumban is elmenteni a képet. Publikálásnál legyünk tekintettel a modemes felhasználókra, próbáljuk a képméretet minnél kissebbre optimalizálni.

Szótár:
Az áltlam használt kifejezések, azonak az angol megfelelői, jelentésük.
Képsor (stripe): Egy képsort, vagy képregényoldalt takar.
Képkocka (panel): Egy cselekményt tartalmazó képrészlet.
Forgatókönyv(script): A történet text alapú laírása, javarészt a párbeszédeket és a narratív szövegeket tartalmazza. Képregények és animációk esetében sokszor hasonló a filmek forgatókönyveihez.
Szövegmező, buborék(textbox): Ezek azok az elkülönített részek ahová a képregényszövegek kerülnek.