Képsíkok és kamerabeállítások

Írta:Bőregér

A környezetünkből érkező vizuális ingereket a szemeinkkel érzékeljük. Mivel a szem páros szerv, a helyzetükből adodóan más és más képet látunk velük.
Felváltva húnyjuk le a két szemünket. Észrevehető, hogy a környezetünk, attól függően melyik szemünk van lehúnyva mintha elmozdulna. Ebből szemeink által szolgáltatott, eltolt képből, agyunk három dimenzióban tudja leképezni a környezetünket. Abban az esetben ha valamilyen oknál fogva csak az egyik szem tud megfelelő képet szolgáltatni, elveszik a térlátás. Ugyanez történik a kamera esetében is. A kamera síkban képezi le a környezetünket. Amennyiben valós nézetet szeretnénk akkor két kamerát kellene alkalmaznunk és az általuk rögzített képet egyenként eljuttatni a szemekhez (sztereogram). Ez a módszer technikai okok miatt még nem terjedt el, így kénytelenek vagyunk megelégedni az egy kamera által nyújtott képekkel.
A kamera által megmutatott síkokat szakkifejezéssel plánoknak (francia: plan = sík ) hívjuk. A különféle plánok megnevezésével meghatározhatjuk a szereplő(k) és a környezet viszonyát, kihangsúlyozhatjuk az adott jelenet fontosságát, virtuálisan rámutathatunk a beállításon látható tárgyakra.
Ezek sorrendben:
Superplán, nagyközeli:
A kamera igen közel van a tárgyhoz (5-20 cm), a megmutatni kívánt részlet teljesen kitölti a képet. A háttér nem látható. Jól hasznosítható egyes részek, testrészek, érzelmek, mozdulatok kihangsúlyozására. Egy szereplős beállításoknál, szereplő mondanivalójának kihangsúlyozására használható. Nem alkalmas gyors, hirtelen mozdulatok, harci jelenek árázolására.

Premierplán, közeli:
A kamera 0.5 - 1 m közötti távolságra van a tárgytól, láthatóak a háttér egyes részletei, de nem hangsúlyosak. Általánosságban ez a beállítás megfelel a mellképnek, igazolványképnek. Több szereplős dialógusok megjelenítésére, vágóképekhez az adott párbeszéd érzelmi töltésének fokozására (a néző mintegy közelebb húzódik a beszélgetőkhöz). Időlassítással alkalmas harci jelenetsorok lezárására.
Szuperplán és premierplán megfelelő kombinálásával komolyan lehet csökkenteni a díszletezés költségeit amennyiben a díszlet kívül esik a kameraélesség határán. Rajzfilmeknél ugyanez a háttérképek részletességének a cökkentésével járhat. Jól használható az elmosás effekt.

Kistotál:
Teljes alak látható (kameratávolság: 1,5 - 3 m), a környezetnek is jelentősége van. Többszereplős jeleneteknél ez a leggyakoribb képsík. Párbeszédek, utcai, különféle munkavégzési jelenetek, harci jelenetek ábrázolására használható. Harci jelnetetknél a kistotál alkalmazásával statisztákat lehet megspórolni. Animációban csökkenthető a karakterek kidolgozottságának a mértéke.

Nagytotál:
A teljes díszletezés látható, ez a legnagyobb képsík. Alkalmas mozgalmas, üldözési, tömegjelnetek ábrázolására. A helyszín bemutatására.
Amennyiben animációban alkalmazzuk, törekedjünk a háttér minnél részletesebb kidolgozására!

Összetett képek:
Egy beállításban két vagy több kameranézetet mutatunk meg. Ezek megjeleníthetünk egymástól helyileg, vagy időben elkülönült eseményeket, különféle látásmódokat.
Amennyiben összetett képet alkalmazunk, a forgatókönyvben jelöljük külön, melyik részhez, milyen beállítást használunk.

A képsíkok csak a kamera és a beállított jelenet távolságát határozza meg, nem ad információt a kamera térbeli elhelyezkedéséről. Ezek meghatározására a kameranézetek szolgálnak. Alapvetően 8 irányt határozhatunk meg mind vízszintes, mind függőleges irányban.
Ezek sorrendben:

Szemből nézet:
A kamera a tárgyra szemből, közel merőlegesen néz.

Jobb félprofil, jobb fél-oldalnézet:
A kamera a tárgy szembenézetéhez képest, jobbra elforgatva 45 fokos szöget zár be.

Jobb profil, jobb oldalnézet:
A kamera a tárgy szembenézetéhez képest, jobbra elforgatva 90 fokos szöget zár be.

Jobb fél-hátulnézet:
A kamera a tárgy szembenézetéhez képest, jobbra elforgatva 135 fokos szöget zár be. Igen ritkán alkalmazzák.

Hátulnézet:
A kamera a tárgyra hátulról, közel merőlegesen néz.

Bal fél-hátulnézet:
A kamera a tárgy szembenézetéhez képest, balra elforgatva 135 fokos szöget zár be. Igen ritkán alkalmazzák.

Bal profil, bal oldalnézet:
A kamera a tárgy szembenézetéhez képest, balra elforgatva 90 fokos szöget zár be.

Bal félprofil, bal fél-oldalnézet:
A kamera a tárgy szembenézetéhez képest, balra elforgatva 45 fokos szöget zár be.

Két fontos kamerabeállítást kell még megemlítenünk:
Békaperspektíva:
A kamera alulról, a talaj közeléből szemléli a világot. Ennek hatására a tárgyak nagyobbnak látszanak, függőleges irányban megnyúlnak. Így látja egy kisgyerek, állat a környezetében lévő embereket.

Madárperspektíva:
A kamera felűlről, a magasról néz lefelé. A tárgyak ennek hatására kisebbnek látszanak. Tipikus beállítás a biztonsági kameráknál.

A kamerabeállítás aranyszabályai:
1. Ha személyt, állatot közeliben fényképezünk, mindig hagyjunk teret a látósugár irányában. Ha a szereplő jobbra néz, toljuk kicsit balra a képsíkhoz képest. Amennyi folyamatosan mozog a szereplő, ne próbáljuk ilyen módon követni.
2. Ha egy személyt vagy tárgyat közeliben fényképezünk, akkor ne hagyjunk se túl nagy, se túl kicsi helyet a keretben.
3. A tárgyak elhelyezése a térben ne legyen zavarkeltő, félreérthető. A néző inkább azon gondolkodjon, hogyan menekül meg a főhős, ne pedig azon, hogy honann ugrott elő a szörny.
4. Mozgás felvételekor nem szükséges túl sok helyet hagyni, de ügyelni kell arra, hogy a mozgás ne lépjen ki a képből. Harci jelenetnél lehetőleg azok legyenek láthatóak akik verekednek és ne pedig a háttérben napozó statiszták.
5. Emberek vagy tárgyak csoportjának felvételekor kerüljük a személy vagy tárgy kettévágását a keretvonal által. Hacsak nem akarjuk valóban kettévágni...
6. Ne rendezzük az embereket a képkerettel párhuzamosan.
7. A tömegjelenetknél a kamera fókuszában csakis fontos szereplők legyenek.
8. Két ember felvételekor egyensúlyba helyezésükre kell törekedni, kivéve ha egy adott szereplő dominanciáját akarjuk ezzel kihangsúlyozni.
9. Távoli felvétel készítésekor a perspektivikus hatás növelésére az előtérbe helyezzünk valamilyen tárgyat, vagy szereplőt, hogy viszonítási pontot kapjon a néző.
10. Sohase állítsuk be a kamerát tökéletesen függőleges és vízszintes síkba, kerüljük a tökéletesen merőleges beállításokat. Ez különösen fontos az animációknál! Ez a nézet idegen a normális térlátással rendelkező ember számára.

Köszönetnyilvánítás:
Külön köszönet Phylixnek a helyesírás-ellenőrzésért.